Törökországban estem két tanulságosat...

Az ernyőm (UP ESCAPE XL PROTO) 1 éves jó állapotú, előtte komoly csukódása nem volt. Mind a két zuhanás, a termikből való kilépéskor történt. 3200m-en abbahagytam a csavarást, és elindultam a fordulópont felé. Az emelés 2-4-ről, 0 - -1-re csökkent, amikor megszűnt a menetzaj, csend lett. A szokatlanság miatt egyből az ernyőre néztem, így végig láttam az akciót. Tehát csend, majd jobb oldal csukódott 50%-n, rögtön utána a bal is elment, én meg hanyatt. Marhára megijedtem, mivel ilyennel még nem találkoztam. Egyből elkezdtem gépészkedni, hogy kinyissam a fejem felett uralkodó gusztustalanságot, ami sikerült is. Nagy meglepetésemre azonban a nyitott ernyő rettenetesen hullámzott, ezáltal iszonyatosan rángatott. És természetesen zúgtam lefelé. Akkor nem tudtam felmérni, hogy mi történik, nem jutott eszembe az osztrák biztonsági tréning oktató videója, ahol hasonló rock and roll-t jár két ernyő is. A hazai leírások ismerőseim tapasztalatai, stabil nagyarányú süllyedésről szólnak zsákesésben. Az enyém minden volt csak nem stabil. Szorgalmasan nyitogattam a közben újra, meg újra elcsukódó ernyőt, aztán egyszer csak vége lett. Az ernyő olyan simán repült mintha az előbb nem történt volna semmi. Mennyit estem nem tudom, de nekem nagyon soknak tűnt. Este Simonics Peti felsötétített, hogy ez zsákesés lehetett, és miért nem húztam full stall-t. Nem gondoltam, hogy tanácsára szükségem lesz később.

Három nap múlva a starthely fölött termikeltem amikor elügyetlenkedtem a tekerést, és kiestem az emelésből. Kb. 400m-en voltam amikor jött a már jól ismert csend, és zutty. Ismét először az ernyőt akartam kinyitni, és csak miután az nem használt húztam a full stall-t. A másodiknál elindult az ernyő. Beliczai Árpi rettegve figyelte lentről a produkciót, mivel Andrásnak is zöld Escape-je volt, és csak a zuhanás végén látta, hogy én vagyok. Szerinte kb. 300-350m-t jöttem lefelé.

Legfőbb tanulság, hogy a zsákesés nem mindig stabil. Én úgy gondolom, az ernyő alá "szorult" levegőnek ki kell jönnie valahogy, és ez nem mindig szabályosan, egyenletesen történik. Ebből adódhat az a jelenség, amikor az egyik, majd a másik oldal "fog" levegőt, nagy rántással. A UP-ban kérdeztem a jelenség okát, de egyértelmű, határozott választ nem kaptam.

Nem jó érzés. Nagyon nem jó érzés. Nem kívánom senkinek.

Gombóc Artúr

<--- Előző

Cikkek

Következő --->